2008-ban ünnepeljük a székesfehérvári kosárlabdázás első NB 1-es bajnoki címének tízéves évfordulóját. Nem is lehet kérdés, mi lenne a legméltóbb tisztelgés az Albacomp 1998-as hőstettére emlékezve - de az utódoknak, mint azóta mindig, most is borzasztó nehéz a dolguk. Nagy Gábor elnökkel latolgattuk kicsit a csapat esélyeit az év első meccse előtt.

Senki nem mondhatja, hogy akkor bezzeg könnyű volt - nem, hiszen hosszú évek várakozása után, igencsak kiélezett elődöntő és döntő után ült fel a trónra az Albacomp 1998-ban. Tíz év távolából nézve annyit mégis leszögezhetünk: az akkori Albacomp egyértelműen a mezőny előtt állt lehetőségeit tekintve, bajnoki címével tulajdonképpen igazolta a "gazdasági realitást". Nincs értelme visszasírni az akkori állapotokat, csupán szögezzük le: jelenleg más a helyzet. Ettől függetlenül, mint azóta mindig, most is a bajnokság favoritjai között emlegették szezon kezdetén az Albacompot, s ennek jogosságát még mindig bebizonyíthatja a gárda. De csak iszonyú kemény harcok megvívásával.
Az elnököt pillanatnyi helyzetelemzésre kértük, féltávnál.

- Egy évvel ezelőtt kezdődött a tavalyi csapat kálváriája, ekkor lépett le váratlanul Banks. Most már korábban átestünk nem is egy csereberén, rosszabb vagy jobb a helyzet a tavalyinál?

- Nem lehet összehasonlítani a két szezont. Az előző bajnokságot egy ezüstéremmel a hátunk mögött, a csapat magyar magjának együtt tartásával, változatlan edzővel, nyugodtan kezdtük. Nem is mentek rosszul a dolgok - bár egyik légiósunk hosszan sérült volt - egészen Banks távozásáig, ami alapjaiban rendített meg mindent. Ilyen kaliberű játékost szezon közben pótolni szinte lehetetlen, sajnos nem is sikerült, és aztán jötek az egyéb problémák, a vége kudarc lett. Most egy teljesen kicserélt csapattal, új edzővel vágtunk neki az idénynek. Ennyi új emberből meggyőződésem szerint senki nem rakott volna ösze hamar tökéletes csapatot, mi is messze vagyunk ettől. A légiósok kiválasztásnál voltak hibák, ezeket, ahogy lenni szokott, menet közben kell korrigálnunk. Meggyőződésem, hogy az összeszokott Bradford-McClendon párossal jót húztunk. Simon képességeit senki nem kérdőjelezheti meg, és nehézkes kezdés után Radovics is magára talált. Biztos vagyok benne, hogy jelenleg olyan kezdő ötösünk van, amelynek a magyar mezőnyben senkitől nincs félni valója.

- Úgy sem, hogy center poszton játékost keresnek?

- Azért keresünk centert, hogy a palánk alatt nőjenek az edzőnk variációs lehetőségei, szükség van egy erős, jól lepattanózó emberre. Jövő héten próbajátékra érkezik egy amerikai center, akinek spanyol útlevele is van.

- Az őszi forduló utolsó meccse előtt nem vagyunk az első négyben, igaz, nagyon kicsik a különbségek a csapatok között. Milyenek az esélyeink?

- Idén még nehezebb lesz sikeresen szerepelni, mert talán a tavalyinál is kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Igaz, változik a szereposztás, a Körmend jelenlegi helyzete alapján aligha lesz megint döntős, és visszaesett a Szolnok is - ugyanakkor sosem látott magasságban egyelőre a Falco, a Dombóvár. Lehetetlen jósolni, de nekünk nem is az ellenfelekkel kell foglalkozni. Nincs könnyű meccs, a hazaiak sem azok, de nem hibázhatunk, mert muszáj bekerülni a legjobb négye.