A bajnokság legjobban teljesítő csapata, a remek légiósokkal felálló, ám továbbra is Kálmán László által vezérelt Falco fogadja az Albacompot. A Savaria Arénában bravúr lenne a vendéggyőzelem - Bradforddal talán sikerül...
A bajnokság legjobban teljesítő csapata, a remek légiósokkal felálló, ám továbbra is Kálmán László által vezérelt Falco fogadja az Albacompot. A Savaria Arénában bravúr lenne a vendéggyőzelem - Bradforddal talán sikerül...
Hosszú évek óta vágyik a nagy eredményre a szombathelyi csapat és közönsége, de az 1999-es (ki ne tudná, ellenünk elvesztett) bajnoki döntőn kívül semmilyen kiugró sikert nem ért el a Falco. Ebben a szezonban viszont lassan a legesélyesebbé válik, ha az eredményeket nézzük feltétlenül. Egyetlen vereséget szenvedtek el, a szolnoki csarnokból távoztak lógó orral két fordulóval ezelőtt. Ezért sem kell szégyenkezniük - előző találkozóik pdig valóságos diadalmenetet hoztak.
Továbbra is Kálmán László a vezér (20.75-ös pontátlag), de most minőségi játszótűrsakat is kapott, a Falco négy légiósa közül három a pont- egy pedig a lepattanó-lista szűk elitjében található. Az amerikai Jara Rubin Doyne feledteti a tavalyi virtuózt, Fraziert, de 18 pontos átlagával szinte kullog a két európai klasszis, a magasan jegyzett bajnokságokban is megforduló, itthon pedig kiemelkedőnek számító Kazlauskas-Csirics duó mögött. A litván játékos ugyan négyes posztról indul, de sebesége és főleg gyilkos kinti dobásaival igazi megtestesítője hazája kosárkultúrájának. 21.63 a pontátlaga, a triplákat pedig 57 százalékkal dobja, meccsenként majdnem ötöt! Sokszor a legfontosabb pillanatban... Csirics remek partner: ő meg a hármas posztról befelé indulva kamatoztatja testi erejét, pontátlaga megegyezik Kálmánéval.
Ilyen ponttermelők mellett nem csoda, hogy kilencvenes meccsenkénti átlagával a Falco a mezőny legjobban támadó csapata. Ami pedig a lepattanókat illeti, ezt a listát a fehérorosz Alekszejev vezeti, aki tíz labdát kap le átlagban. Csakhogy vakbélműtétje miatt ő most kiesett - és itt rátérhetünk az Alba esélyeire... Egyrészt a centerposzton kötelező lenne Benczéékének nyerni a csatát, másrészt a Falco kezdő ötöse mögött nincs hasonló erejű cseresor (persze, ha lenne, nem sok kérdés maradna a bajnoksággal kapcsolatban). Mezőnyben nagyon nehéz lesz a Savaria Aréna három-négyezres publikuma által támogatott hazaiak ellen, itt a szervezett csapatvédekezés segíthet, alighanem sokat cserélve próbáljuk majd fárasztani a Falco négy klasszisát. Támadásban pedig ezúttal vélhetően már Cory Bradfordra is számít Goran Miljkovics.
Az amerikai hátvéd ugyan még aligha szokott össze teljesen új csapatával, de pontjaival így is sokat segíthet. Ha pedig általa még hatékonyabb lesz Simon Balázs eddig is megbízható irányítójátéka, ha több hely jut Radovicsnak és több jó labda Benczééknek a palánk alatt, akkor akár a bravúr is sikerülhet.
A kérdés mindazonáltal nem is erre az egy mérkőzésre, hanem hosszabb távra vonatkozik: a személyi vátlozások után kialakulhat-e egy olyan Albacomp, amely veszélyt jelenthet az ellenfelekre - például a Falco "történelmi álmaira"?