A kupamérkőzésen látott fölénynek nyoma sem volt, tízpontos hátrányban is voltunk a mérkőzésen, innen felállva sikerült behúzni a kötelezőt. 

Albacomp - Kaposvári KK 78-71 (16-21, 20-17, 25-18, 17-15)

Albacomp: Marciulionis 22/12, Lowe 2, Phillips 10, Brigitha 17, Góbi 2. Csere: Zujovics 5, Kámán 12/6, Horváth Á. 8/6. Edző: Matus Gábor.
Kaposvár: Csirke 2, Uhegwu 15/6, Szőke 12, Hendlein 16, Orosz 15. Csere: Kiss K. 5/3, Dávid 2, Filipovics 4. Edző: Braniszlav Dzunics.

Talán törvényszerű, hogy a pár nappal huszonhat ponttal vert rivális ellen nem tökéletes koncentrációval kezd egy csapat - bár nagyon fogadkoztak a fehérváriak, hogy nem esnek ebbe a hibába. Már csak azért sem, mert a szombaton tizenöt pontig jutó, s a palánk alatt a lepettanókat is rendre begyűjtő Bencze Zoli betegsége miatt nem lehetett a csarnokban. Mégsem sikerült összeszedetten kezdeni a meccset, Orosz László nagyon élt a nála alacsonyabb centereink között, a Kaposvár pedig vezetett. Ehhez nyilván hozzájárult az Alba összeszokottnak nem nevezhető szerkezete, látható bizonytalanság lett úrrá a csapaton támadásban. Védekezésben pedig az agresszivitás hiányzott.

Nem úgy a vendégeknél, akik éltek a nekik adott egyetlen eséllyel: nagyot harcolva, keményen játszva védekeztek, a másik palánknál pedig igyekeztek a legkisebb sanszot is pontokra váltani. Bár nagyon elszakadni nem sikerült nekik (főleg, mert kintről rosszul dobtak, nálunk Marciulionisnak jobban ment ez a műfaj), nyomás alatt tartották a később már idegeskedés miatt is sokat rontó házigazdát. Aztán, amikor Kiss Kornél triplájával a második negyed derekán tízre növelték a különbséget, a nézőtéri reakció hangereje is jelezte: tovább nem halasztható Kámánék játékának megújulása.

Éppen az ezúttal négyes pozícióban is jól játszó bedobó adta meg a jelet triplájával, amihez egy duplát is hozzátett, a kettő között is fehérvári pontok születtek, így "ijedtében" 7-0-át csinált, s valamelyest megnyugodhatott az Albacomp. Ráadásul a vendégek sem játszottak ekkor pontosan, de mivel a mieink túl finoman védekeztek (2 fault egy negyedben...), mindig akadt rés, amit megtaláltak. A félidő végén egy szerencsés momentummal, Phillips rontott büntetője utáni Kámán-kosárral csökkentettük kettőre a különbséget.

Fontos volt, hogy a folytatásban ne mi ragadjunk bent, s ezt Brigitha kosaraival sikerült megvalósítani. Az amerikai-holland center nagyon hasznosan játszott, palánk alatt s középtávolról is betalált, sőt, egy ízben labdát szerezve száguldott végig a pályán, s dobott kosarat. A harmadik negyedben tíz pontot szerzett, vezérszerep jutott neki az eredmény megfordításában. Horváth Ákos triplája is ült, a sokáig csupán büntetőből eredményes Kaposvár (mert most végre volt ütközés fehérvári részről) kilenc ponttal is leszakadt. A negyed végén azonban visszajött ötre.

Nem engedte ki a kezéből a kezdeményezést az Albacomp, Marciulionis eredményességével, Horváth újabb hármasával megint meglépett, de a fáradó, és szinte csak Hendlein révén próbálkozó Kaposvár még egy utolsó rohamot indított. Uhegwu kosarával feljöttek két pontra a vendégek, ezt követően viszont nem volt több "szavuk" a meccsben - nem úgy Phillipsnek, aki addig nem brillírozott, de döntő pillanatban labdát szerzett, majd egy támadólepattanót, és Marciulionis negyedik triplája lezárta a vitás kérdéseket. Mélyről jött fel, nem játszott ellenállhatatlanul, de megküzdött a győzelemért a csapat.

Matus Gábor: "Tudtam, hogy nehezebb meccs lesz a kupavisszavágónál. Ha jobb ritmusban játszottunk volna, könnyebben értékesítettük volna a tiszta helyzeteket."