Az első mérkőzésen látott kaposvári harci szellem alapján akár őrületes küzdelemre is számíthattunk a visszavágón - aztán, bár mindent megtettek a somogyiak, végül mégis sima lett a fehérvári továbbjutás. A bővebb kerettel rendelkező Albacomp fokozatosan őrölte fel a vendégek ellenállását.
Az első mérkőzésen látott kaposvári harci szellem alapján akár őrületes küzdelemre is számíthattunk a visszavágón - aztán, bár mindent megtettek a somogyiak, végül mégis sima lett a fehérvári továbbjutás. A bővebb kerettel rendelkező Albacomp fokozatosan őrölte fel a vendégek ellenállását.
Albacomp - Kaposvári KK 87-60 (22-1, 24-15, 16-17, 25-11)
Albacomp: Phillips 8, Lowe 9/3, Horváth Á. 3/3, Brigitha 14/3, Bencze 15. Csere: Marciulionis 13/6, Zujovics 11/3, Kámán 14/6, Góbi. Edző: Matus Gábor.
Kaposvár: Csirke 12/3, Uhegwu 18/3, Szőke 3, Hendlein 12/6, Orosz 6. Csere: Dávid 4/3, Kiss K. 2, Kasza 3/3. Edző: Braniszlav Dzunics.
Sokan reménykedtek benne Kaposváron, hogy az általuk csodának titulált első meccs után a továbjutást is kiharcolja a Dzunics-csapat, el is kísérték szép számmal Fehérvárra, ahol volt okuk az örömre a mérkőzés elején. Ahogy lenni szokott, a nagyobb nyomás alatt játszó csapat, vagyis az Alba hibázott inkább, közben kaposvári részről többen is betaláltak - a kilencpontos előnyből összesítésben tizenhárom lett. Azt azért látni lehetett, hogy főleg a hazaiak idegeskedését használja ki jól a Kaposvár, így nem volt meglepő. hogy amint meglévő erényeire, a centerpozíció minőségi fölényére és a gyorsaságra kezdett építeni az Alba, fordított is.
Phillips főleg gólpasszokkal jelentkezett, Brigitha erőszakos volt a palánk alatt - a két új játékos teljesítménye nyilván még nem a legtökéletesebb az új közegben, de az látható, hogy hasznára lesznek a csapatnak. A "régiek" közül Marciulionis ezúttal a padról beszállva is segített, Bencze pedig itthon szokásos pontjait hozta. Jobban megoszlottak a terhek, mint odaát, ahol Uhegwu próbálkozott leginkább, de büntetőkön kívül nem nagyon sikerült betalálnia.
Fokozatosan nőtt az előny, a nagyszünetben tizennéggyel, utána pedig hamarosan hússzal vezettünk. Ebben elsősorban a középtávolról, sőt egy esetben kintről is jól célzó Brigithának voltak érdemei - mármint támadásban, mert az pedig a védőmunka hatékonyságát bizonyította, hogy a pontszegény harmadik negyedben sokáig nem volt képes akciókosarat elérni a Kaposvár. Büntetőkkel tartotta a lépést, aztán viszont, a negyed hajrájában kihasználta, hogy fehérvári részről is lefagyott a támadógépezet... Huszonkét ponttal tartottunk előrébb, amikor pár jóütemű triplával 9-0-át csinált a Kaposvár, így a záró játékrész előtt még mindig nem dőlt el egyértelműen a továbbjutás.
A legvégén viszont maradéktalanul érvényesült a két keret közti különbség, hisz míg nálunk a padról érkező Kámán és Zujovics is szerzett fontos kosarakat, Dzunicsnak nem volt kihez nyúlnia a cserék közül. A magabiztos győzelem most minden szempontból jól jön a csapatnak: továbbjutást ér a kupában, segítheti az új csapategység kialakulását, sikerélménnyel igazolja vissza az elvégzett munkát - s nem mellesleg a jövő szerdai, szintén Kaposvár elleni bajnoki előtt remélhetőleg mindkét félben nyomot hagy.