Egyetlen másodpercig nem vezettünk, sőt, egész meccsen tisztes távolból üldöztük a Nyíregyházát, amely a várt módon felszívta magát a nem várt módon betliző Alba ellen.

Marso-Carmo Suzuki NYKK - Albacomp 93-72 (19-14, 26-19, 25-17, 23-22)

Nyíregyháza: Savic 23, Simon N., Scott 24/12, Sitku 12/6, Trepák 4. Csere: Laszlo 16/3, Bódi 5, Rozman 9, Boczkó.
Albacomp: Marciulionis 4, Horváth Á. 4, Kámán 6/3, Banks 27/3, Bencze 5. Csere: Lowe 4, Góbi 19/3, Pojbics 1, Hanga 2.

Már lerágott csont, hogy a Nyíregyháza korában sosem verte meg az Albacompot - csupán azért érdemes még egyszer megemlíteni, mert pontosan érezhető volt a hazaiakon az ebből (is) fakadó motiváltság, mely azonban mintha az előzmények ismerete ellenére meglepte volna a vendégeket. Három centerrel kezdett az NYKK, de Scott sokoldalúságát bizonyítja, hogy ő dobta a legtöbb triplát a mérkőzésen. Ez is jelzi, hogy jól variálható, erős kerete van Horváth Imrének, aki forgatta is azt becsülettel.

Elvileg persze nekünk is erős keretünk van, de ha egy meccsen a három válogatott játékos összesen  tizenöt pontra képes, akkor sejthető, hogy ez a játékerő csak elméletben létezik. Most így történt, Banks szokás szerint brusztolt és eredményes volt, akárcsak a cserepadról érkező Góbi, de ezzel végére is értünk a megfelelő teljesítmények felsorolásának. A sokat kritizált védekezés mellett immár nem először a támadójáték is gyenge volt, sem a palánk alatt, sem kintről nem volt képes megadásra kényszeríteni ellenelét a csapat. Fokozatosan nőtt a különbség, Savic tetszés szerint villogott s dobta vagy dobatta a kosarakat. Helyenként gálázott a Nyíregyháza.

Régen nem tapasztalt különbségű vereségbe szaladt bele az Alba, amelyben ugyan végre játszhatott Lowe, de az eredmény ismeretében ez vígasznak is kevés. Hatalmas javulásnak kell bekövetkeznie, ha a zsúfolt mezőnyben nem akar most még kedvező pozíciójából villámgyorsan visszaesni a csapat.

Fodor Péter: "Amikor volt esély felzárkózni, rontottunk, ellenfelünk pedig jól használta ki hibáinkat."