Ritkán látni ilyet: a győztes mérkőzés után sok elégedetlen arccal, sőt mérgelődő emberekkel találkoztunk a csarnokban. Nem csoda, hiszen egy ezer sebből vérző, negyvenéves pályaedzőjét játszató ellenfelet komoly küszködés árán verte csak meg a csapat, olykor rémisztő periódusokat produkálva.

Albacomp - Debreceni Vadkakasok-UPC 87-74 (29-19, 20-20, 13-20, 25-15)

Albacomp: Marciulionis 4, Horváth Á. 12/6, Kámán 8, Banks 22, Bencze 26. Csere: Pojbics 4, Forbes 7/3, Góbi 4. Edző: Fodor Péter
Debrecen: Fodor 14/3, Harris 17/9, Tóth G. 9/3, Likár 17/9, Skornik 13/3. Csere: Bukva 4, Molnár M., Walke. Edző: Rajko Toroman.

Tíz ponttal vezettünk a szünetben, de aki ebből arra a következtetésre jut, hogy gondtalan, vidám perceket szerzett addig az Alba a szurkolóknak, az akkorát téved, mint az a védőnk, aki azt hitte, Likár úgyse dobja be a triplát... Volt ilyen játékosunk több is, más magyarázata aligha lehet annak, hogy az ifjú, B-csoportból szerződtetett kiscenter háromszor is beköszönhetett, költői magányban állva, a vonalon túlról. Egyszerű figurákat evett meg ismét a csapat, az agresszivitás és koncentrálás legkisebb jelét sem mutatta a védekezés. Lehet, hogy ez ennél a gárdánál törvényszerű, de ha így van, ne is legyenek vérmes reményeink a későbbieket illetően.

Hogy mégis vezettünk, az egy jó periódusnak volt köszönhető, az első negyed végén. Centerben (Likár ide vagy oda) minőségi fölényünk volt, hiszen Banks és Bencze is hasznosan dolgozott, és amikor a mezőnyemberek is aktivizálták magukat támadásban, meg is lett a közte tíz. Miután a Debrecen tartalékosan, sérülések és anyagi gondok által megtizedelten, a negyvenéves pályaedzőt, Walke Károlyt is bevetve játszott, ekkor talán elhitték a fehérváriak, hogy a meccs le van rendezve.

Így aztán jött a harmadik negyed szokásos borzalma... Eleinte mindkét fél szenvedett, kosár két percig szinte nem is esett, hanem aztán a vendégek csak kihasználták, hogy a kiejtett labdákhoz, tanácstalanul végigtötyögött támadásokhoz, kihagyott ziccerekhez méltó produkciót adott elő hátul is az Albacomp. Viharosnak nem nevezhető támadásaikkal szépen felzárkóztak, és a vezetést is átvették a hajdúságiak. Harris és Fodor állt a debreceni roham élére, pedig az első félidőben ők is inkább kedvetlen ténfergőknek tűntek.

A Sopron ellen látott, hátrányban bekövetkező nagy változás ezúttal nem jött, továbbra is akadtak gondok a védekezésben, de Banks személyében volt valaki a csapatban, aki azt csinálta, amit kellett, így az ő kosaraival valahogy mégis sikerült előnnyel fordulni az utolsó tíz percre. Ekkorra már erejével is elkészült a hősiesen játszó Vadkakasok, s a végén pár könnyű kosárral, szerzett labdákból bebiztosíthatta győzelmét az Alba. Nagyobb ez a különbség a két csapat teljesítménye közti valósnál... A centerek remek mutatóinak örülhetünk, de az összkép elég gyászos: a Szolnokon és Pécsett is simán elintézett, itt sem túlmotivált Debrecen ellen izgulhattunk a végéig. S ez főleg az akaratgyenge, dekoncentrált védekezés miatt volt, amely egy idő után támadásban is elbizonytalanított mindenkit.

Nagyon úgy tűnik. hogy egyelőre annak ellenére van elöl a táblázaton az Albacomp, hogy nagyon nincs rend - hátul.

Fodor Péter: "Az elejével és a végével lehetek csak elégedett. Sajnos elhittük, hogy könnyű győzelem lesz, pedig az ennyire nehéz helyzetben lévő ellenfél mindig tud veszélyes lenni."