Kétségtelenül Marciulionis visszatérése adja a Kaposvár-Albacomp mérkőzés igazi pikantériáját, hiszen a litván irányító közönségkedvenc, ráadásul a csapat legeredményesebb játékosa volt az előző szezonban Somogyban. Most az Albát kellene győzelemre vezetnie egy masszív, jó állományú Kaposvár otthonában.

Nem lesz könnyű dolga, s nemcsak azért, mert a Kaposvár egy győzelemmel és két vereséggel kezdte a szezont, vagyis hazai pályán nem sok botlást engedhet már meg magának. Branislav Dzunics csapata a vereségek ellenére komoly riválisa ehet bárkinek. Kestutis helyére a csaknem kétméteres, mégis igen mozgékony, technikás irányítót, Phillipset szerződtették, másik remek légiós-igazolásuk pedig a hátvéd Uhegwu lehet, aki az előszezonban többször is harminc pont körül dobált, s a bajnokságban is volt már ilyen meccse, a Kecskemét ellen. Visszatért Kaposvárra, s az eddigiek alapján sokadvirágzását éli a palánk alatt Orosz László, de rutinban nincs hiány Csirke, Szőke, pláne a még mindig bevethető Filipovics esetében sem. A fiatalabb évjáratból pedig egyre több lehetőség jut a már válogatott kerettag Hendleinnek, vagy éppen Kaszának.

Az nem újdonság, hogy ellenünk rendre forró hangulatú, nagy csatákat vív hazai pályán a Kaposvár. Ezzel, valamint fentebb taglalt erényeikkel együtt most is igaz: az Albának magára kell leginkább figyelnie. Összpontosítva, fegyelmezett játékkal bárkit meg tud verni a csapat, de az olyan "holtidők", mint legutóbb a Sopron elleni harmadik negyed - vagy éppenséggel a legutóbbi playoff első kaposvári meccsének szintén rémálomszerű harmadik periódusa... - nem férnek bele. Van még mit csiszolni a játékon, ezt nem is tagadja Fodor Péter, s erről árulkodtak még nyertes meccseink is, de a koncentrálás, a fegyelmezett védekezés így is elvárható minimum. A játékosok kvalitásaiban bízhatunk, hogy érvényre juttassák őket, ez a feladat. Kaposváron is.