
Hogy mi várható, azt könnyű megjósolni. Látvány, szórakozás - ez most senkit nem érdekel, az eredmény az elsődleges, hiszen aki nyer, döntős. A tétnek megfelelő küzdelem, izgalom prognosztizálható, bár az eddigi fehérvári meccsek fölényes hazai sikert hoztak. Hogy most is mi ünnepelhessünk, a nézőteret a pálya részévé kell varázsolni, kékben, hanggal, kiállással támogatva a csapatot, amely tudja a dolgát.
Ha az Alba hozza, amit tud, nem kaphat ki. Hogy ne hozhassa, az a vendégek elsődleges célja, s tudjuk, hogy valóban mindent képesek megtenni érte. Nagy küzdők, lélektani teher nélkül érkező, jó képességű kosarasok vannak soraikban, meg kell tisztelni őket (is) a maximális hozzáállással. Hogy a "mindenben", amire képesek, mi is van benne, azt most nem lehet feladatunk fejtegetni, mint ahogy a csapatnak sem a szakmai finomságokon kívül eső "játékelemekre" kell elsősorban reagálni. Még akkor sem, ha éppen egy ötödik meccsről nehezen képzelhető el, hogy az eddigi keménység most majd feleződik..
De tisztán a kosárlabdánál maradva: a hazai közönség támogatása (amely akár olyan külsőségekben is megnyilvánulhat, mint a csarnokot eluraló kék szín), az ismerős környezet sokat segíthet, a legfontosabb ezzel együtt, hogy a kaposvári meccshez képest javuló (nem kicsit javuló!) dobáspontossággal, a már unalomig ismételt fegyelmezett játékkal, türelemmel ki lehet húzni a Pécs játékának méregfogát. Amikor (sokkal) több gólpasszt adtunk az ellenfélnél, s közben a lepattanócsatát is megnyertük, akkor eddig sosem volt gond. Az egyéni teljesítmények javulása persze alapvető feltétele ezeknek a részsikereknek - s így a továbbjutásnak is.
Türelemről, higgadtságról, okos játékról esik a legtöbb szó - nem véletlenül, valóban alapvető követelményekről van szó. Amelyek azt sugallják, hogy a meccs fejben dől el, és az ész viszi a vezér szerepet. Nehéz vitatkozni ezzel. Mégis, ugye mindenki tudja: egy bajnoki elődöntő ötödik meccsén a szívnek, léleknek, akaratnak mindennél nagyobb jelentősége van.
Küzdeni kell fiúk, nincs mese, harcosan, keményen, szívvel, lélekkel - a többi, bár ez talán nem túl szakmai így, már jön magától. Ha az ellenfél nem érzi, hogy elbizonytalanodunk, hogy ők jobban akarnak, mint mi, akkor nem fogja érezni az esélyt sem, mert kosárlabdában a mentálisan is erős Albacomp jobb.
Egy ilyen Albának döntőben a helye - vasárnap be lehet lépni a kapun.