
Hasonló volt a koreográfia a második meccshez: előbb elengedtük, majd utolértük a Pécset, a végén pedig győzelmi esélyt elszalasztva szenvedtünk vereséget. Gyenge dobószázalékunk miatt persze bravúr lett volna, ha nyerünk.
PVSK-Pécs Expo - Albacomp 78-75 (25-21, 21-17, 19-27, 13-10)
Pécs: Csirke 5, Alekszics 14/6, Dénes 3/3, Ivkovics 21, Orosz 12. Csere: Grebenár 10, Lakatos 10/3, Varga 3.
Albacomp: Nisavics 7/3, Spivey 13/9, Horváth Á. 11/3, Flowers 10, Bencze 18. Csere: Góbi 11, Kámán 2, Brolih 3/3, Bódi.
Szellős félház, de zsúfolt vendégszektor várta a csapatokat Kaposváron, ahol a helyi kosárbarátok nyilván a Pécsnek szorítottak, már csak az Ivkovicshoz, Déneshez, Vargához fűződő szép emlékeik miatt is. Hamarosan Alekszics is csatlakozott a közkedvelt pécsiek közé, hiszen az ő pontjaival indult a meccs, melynek első negyede laza védekezést hozott mindkét oldalon. Ez enyhén meglepő volt, hiszen pécsi részről létkérdés volt a siker, márpedig ők igazán tudnak keményen védekezni... Nisavics élt a lehetőséggel, duplái mellett triplát is szórt, de így is előrébb tartott a "hazai" alakulat.
Egészen addig, amíg Spivey is el nem kapta a fonalat, s miután végre sikerült a saját palánk alatt labdákat szerezni, gyors kosarakkal meglett az egynlítés is. Sőt, a rendkívül harcos Góbi büntetőjével már vezettünk a második negyed közepén. Ekkor érezte úgy Ivkovics, hogy valamit tenni kell, s ő nemcsak a kosárlabda elemeiben képes gondolkozni... A Nisavicsnak kiosztott gyomros megtorlatlan maradt, sőt, a Pécs dobott kosarat a szerzett labdából, majd jól kihasználta, hogy az Albában bizony volt, akinél elszakadt a cérna. Pedig (bármilyen nehéz is) higgadtan kosarazva nem lett volna probléma megőrizni az előnyt, vagy legalább döntetlennel fordulni, mert a Pécs sem brillírozott.
A harmadik negyedben sem, és ez már fordított a meccs menetén, mert Bencze eredményes centerjátéka jól kompenzálta a rendkívül gyenge mezőnybeli dobószázalékot. Kámánnak nagyon nem ment kintről, de a többiek esetében is ünnepnek számított, ha behullott a hármas. Ezzel együtt, a jó védekezés és a brusztolós támadások előnyt eredményeztek, amely a hajrába fordulva is megvolt. (Két tripla, Horváthé és Brolihé mutatta, mi lehetett volna, ha ez a műfaj jobban megy...) Dénes azonban ekkorra tartogatta egyetlen, ám pontos rádobását a meccsen, egy hármast, amellyel egyenlített a Pécs, majd miután Ivkovics is betalált, Flowers elrontotta helyzetét, így a legvégén a veszett fejsze nyele után kapkodtunk csak. Volt esély megint, de ez nem nagy vigasz. Tanulságnak pedig ott van az egész rájátszásban emlegetett szöveg: türelmesen, okosan és higgadtan játszva nyerhetünk - most már ezt kell zászlónkra tűzni az utolsó meccs előtt. Nem fikcióról van szó, kétszer már a Pécs is megtapasztalhatta.
Fodor Péter: "A Pécs kihasználta hibáinkat, többször is megugrott. Ennek ellenére a végén megint nyerési esélyünk volt."