Az első két negyed után vezettünk - a harmadikban pedig növeltük az előnyt! Utóbbi volt a kulcsmozzanat, az első kaposvári meccs ezen periódusa után nem kell magyarázni, miért... A tartalékait felélő házigazda elfáradt a végére, a fegyelmezett Albacomp továbbjutott, és a Péccsel találkozik a négy között.

Kaposvári KK - Albacomp 72-85 (23-24, 18-20, 21-22, 10-19)

Kaposvár: Marciulionis 25/3, Maxey 11, Green 10, Sanders 5, Trepák 16/3. Csere: Gráczer 3/3, Konare, Filipovics 2, Kasza.
Albacomp: Nisavics 12/3, Spivey 16/6, Kámán 11/3, Flowers 10, Bencze 14. Csere: Horváth Á., Góbi 18/6, Brolih 4/3, Bódi.

Azokon a posztokon kezdett erősen a két csapat, ahol várták is a rajongóik: a Kaposvár irányító-, az Alba centerkosarakkal jelentkezett a meccs elején. Nevesíthetjük is, Marciulionis és Bencze termelt, mondhatni, a párharc hagyományainak megfelelően. Szerencsére az is a várakozások szerint alakult, hogy a vendégeknél volt több segítője a vezérnek, sőt, nemcsak segítője, helyettese is, hiszen mikor Góbi Ricsi pályára került, azonnal alkotni kedzett, és vele sem tudtak sok mindent kezdeni a kaposváriak. Akik ráadásul tartalékosan álltak fel, Szőke és Hendlein hiányában még Kasza Dániel is pályára került, akire életkora és termete alapján is illik a "kisember" kifejezés.

Horváth Ákos faultproblémái jelentettek gondot fehérvári oldalon, és az előny sem ugrott meg, pedig nagyon rossz százalékkal dobtak (főleg kintről) Greenék. Nálunk oszlottak a terhek, ha nem is villogott a csapat, a koncentrálásra nem lehetett panasz. A félidő végén azonban közelebb jött a hétpontos hátrányban is lévő Kaposvár, de, ahogy eddig mindig, fehérvári vezetéssel fordultak a csapatok.

A meccs viszont nem fordult meg, ezúttal nagyon odafigyeltünk a harmadik negyedre. Főleg, hogy ne kapjunk sok pontot - ebbéli igyekezetünkben kissé a másik gyűrűről is sikerült megfeledkezni, mert nem is dobtunk. A gólcsendből aztán előbb evickéltünk ki, s bár Kámán nem hazai formában szórt, most is legalább annyira fontos volt egyetlen triplája, mint a keddi nyolc. A negyedik negyedre megint csak sikerült kicsit növelni az előnyt, ami - legalábbis a statisztika alapján - biztosan győzelmet ígért, hiszen a záró szakaszt eddig mindig nyertük. Hogy most is így történt, az nyilvánvalóan köszönhető volt a hazaiak egyre szembetűnőbb fáradtságának, s annak, hogy Marciulionis mellé ezúttal sem nőtt fel más (ráadásul a litván játékos sem lett frissebb, sőt). Flowers ellenben hozta satbil játékát, Góbi a mezőny fölé nőtt, elfeledtetve a Bencze kipontozódása miatti bosszúságunkat - és tényleg mindeki hozzátett valamit a csapat teljesítményéhez.

Sima győzelem lett a vége, s immár az egész sorozatra visszapillantva elmondhatjuk, a keret bősége szinte törvényszerűvé tette, hogy a játék egyenetlenségei ellenére "bedaráljuk" a Kaposvárt. Ezzel négy közé jutott a csapat, ahol a Debrecent meglepetésre búcsúztató Pécs lesz az ellenfél - ott már aligha alapozhatunk csak a fizikumra. De egyelőre örüljünk, hogy ismét elődöntős az Albacomp - a fiúk pedig pihenjenek. Akár azt nézzük, mi van mögöttük, akár azt, mi előttük: rájuk fér!

Fodor Péter: "Ellenfelünket a hazai pálya, minket a lehetőség nyomasztott, hogy befejezhetjük a negyeddöntőt. Férfias küzdelem volt, úgy érzem, megérdemelten nyertünk."