A számok eddig az Albacomp fölényét mutatják a negyeddöntőben a Kaposvárral szemben, de a kosárlabda nem matematika. A somogyiak hazai pályán azért hajtanak, hogy egyenlő legyen a párharc, ez esetben pedig vasárnap sem pihenhetnének a csapatok. Nekünk persze más terveink vannak...

Az eddig lejátszott tizenkét negyedből kilencet megnyert az Alba, a három elvesztett közül kettő az első, hazai meccsen nem jelentett problémát, nem úgy, mint a sokszor emlegetett kaposvári harmadik. Húsz ponttal dobtunk többet Greenéknél, a lepattanók száma pedig még nagyobb fölényt mutat, amit vártunk is centereinktől. És mégis: egyértelműnek vagy könnyednek nem nevezhetjük ezt a versenyfutást, ebben aligha van vita. A Kaposvár bármely csapat dolgát megnehezítené, edzője bevallottan minket szeretett volna ellenfélnek és nem is érezte reménytelennek a továbbjutást. Most sem lehet másként, hiszen hazai pályán az Albacomphoz hasonló sikerszériával büszkélkednek Dzunics tanítványai, s ha ezt pénteken tovább nyújtják, az ötödik meccsre halasztják a döntést. Vagyis: pont olyan távolságra állnának az elődöntőtől, mint mi.

Mindez azonban egyelőre fikció, hiszen a negyedik meccsen ott lesz a parketten az Albacomp is - naná, hogy más célokkal, mint a hazaiak! A számok itt már nem sokat jelentenek, de támpontot adnak, miben is bízhatunk. Magas embereinkben épp úgy, mint a kiegyensúlyozottabb teljesítményben, ami a több megnyert negyedből következhet. Persze, épp az olyan rémisztő hullámvölgyek ellenére, amilyen a 7-32 volt... Az egyéni statisztikákat most ne citáljuk, de azok nélkül is úgy tűnik, hogy több lehetőség van Fodor Péter csapatában. Hiszen míg most talán Kámán Tomi kezétől rettegnek a kaposváriak, nem feledkezhetnek meg a nekik Kaposváron is majdnem harmincat dobó Bencze Zoliról, s továbbra is idegesítő kérdés lehet számukra, beindul-e egyszercsak a Spivey-féle pontgyár? S nem biztos, hogy mégis nem Góbi Ricsi, Horváth Ákos vagy éppen Bódi Feri villan majd nagyot.
A legfontosabb számunkra mégis a csapat egysége és fegyelme lehet, mert a harmadik meccs igazolta, hogy ha ezzel nincs gond, akkor az eredménnyel sincs. Védekezésben épp úgy tetten érhető volt ez legutóbb, mint az okos, biztos helyzetig kijátszott támadásokban - utóbbiaknak köszönhetően először volt jobb a dobószázalékunk, mint a Kaposváré.

A recept tehát adott, immár nemcsak elméletben, gyakorlatban is láttuk működni, milyen az, amikor ész és szív egyaránt a helyén van. Hogy így lesz a hazaiaknál is, nincs okunk kételkedni benne - márpedig azonos mentális állapotnál a tudás fog dönteni. És akkor nézzük megint a számokat, hátha tényleg nem hazudnak.

Vasárnapra pedig kívánjunk magunknak szabadnapot.