Három győzelemig tartó párharcban a harmadik találkozó valóban kulcsmeccs lehet. Döntetlen állásnál még nem dönt a továbbjutásról - de, hogy melyik fél nem hibázhat már a továbbiakban, az kiderül. A keddi kérdés tenisznyelven: kinek lesz pénteken meccslabdája?
Három győzelemig tartó párharcban a harmadik találkozó valóban kulcsmeccs lehet. Döntetlen állásnál még nem dönt a továbbjutásról - de, hogy melyik fél nem hibázhat már a továbbiakban, az kiderül. A keddi kérdés tenisznyelven: kinek lesz pénteken meccslabdája?
Lehetne már kedden is, nekünk - ha mondjuk a második találkozó harmadik negyedében dob a csapat három mezőnykosarat, ami nem egy túlzó elvárás... Igaz, utólag már felesleges, és nem is biztos, hogy célravezető okoskodni, hiszen sok minden alakulhatott volna másképpen szombaton. De azért ezt a 7-32-es negyedet nehéz megemészteni.
Igaz, nem az volt az egyetlen szakasza a kaposvári meccsnek, amikor nem stimmeltek a dolgok. Jogosan veti fel Fodor Péter az okokat firtató kérdésre, hogy az első percekben...
-...ugyanúgy szenvedtünk és rosszul játszottunk, a Kaposvár hamar meglépett tíz ponttal. A különbség a két szakasz között annyi, hogy míg az elején puhán védekeztünk, ezért kaptuk a kosarakat, addig a harmadik negyedben bután támadtunk, ezért nem dobtunk pontokat. Tudtuk, hogy milyen védekezéssel reagálnak az akcióinkra a hazaiak, de rosszul számítottuk ki a következő lépéseket, és nem voltunk olyan türelmesek, mint a második negyedben, amikor nagyon szépen összeállt a játékunk.
Ez azért is érdekes, mert az említett szakaszban ugyanolyan összetételű ötös volt a pályán, mint a "meccsvesztő" periódusban.
- Részben a gyakori kaposvári cserékre reagálva, részben keresve az adott meccsen ideális felállást, mi is sokat variáltunk eleinte. Aztán úgy tűnt, megvan a megoldás, mert a Spivey, Horváth, Kámán, Bencze, Flowers csapat nagyon jól muzsikált. Éppen ezért velük kezdtem a második félidőt is, de mintha másik meccs kezdődött volna...
A felállásból kitűnik, bejött, amit Fodor Péter a rájátszás előtt pedzegetett, hogy Spiveynak alkalmanként irányítót kell játszania. Ez többször is előfordult mindkét meccsen, adódik a kérdés, van-e összefüggés e tény, és Jay szokásosnál kevesebb pontja között.
- Nem egyértelműen, sokszor inkább egyéni hibák miatt nem talált be, többször túlvállalta magát. Sajnos az a helyzet, hogy védekezésben erősebbek vagyunk, ha ő van egyes poszton, támadásban viszont jobb lenne neki a kettes, és ez együtt nem megy... Mindenképpen szükség lesz a hazai mérkőzésen Nisavics jó játékára, aki képes összefogni a csapatot, még ha védekezésben kevésbé hatékony is.
Ezzel el is jutottunk a harmadik meccshez, melyen nem varázslatra, sziporkázó játékra, "csupán" győzelemre vágyunk, és ezzel a lélektani előny visszaszerzésére. Mert aki nyer, végleg lépéskényszerbe hozza ellenfelét.
- Igaz, hogy ha kikap a Kaposvár, többször nem hibázhat, mégsem hiszem, hogy ez mázsás súlyt rakna a vállukra. Ne feledjük, egészen más alapállásból indult a két klub a szezon, és a rájátszás előtt is. Nekünk alapvető célunk volt a négy közé kerülés, ők nyolcba akartak jutni. Tehát nem mi értük már el, amit akartunk... Harmadikként esélyesebbek vagyunk, nekik senki nem tesz szemrehányást, ha nem jutnak tovább. Ebben a párharcban igazából csak mi veszíthetünk, és ez így lesz a legutolsó meccsig. De el kell bírnunk, meg kell csinálnunk.