Nem pihenés, sokkal inkább erőgyűjtés zajlik, hiszen a bajnokság lényege most következik. Ellőtte pedig még a kupadöntő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne itt az ideje levonni az alapszakasz tanulságait. Fodor Péter ezt hivatalosan, az elnökség felé meg is teszi, néhány rászletbe pedig minket is beavat.
Nem pihenés, sokkal inkább erőgyűjtés zajlik, hiszen a bajnokság lényege most következik. Ellőtte pedig még a kupadöntő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne itt az ideje levonni az alapszakasz tanulságait. Fodor Péter ezt hivatalosan, az elnökség felé meg is teszi, néhány rászletbe pedig minket is beavat.
-Minden szurkolóban ambivalens érzések dolgoznak, hiszen miközben még az utolsó fordulóban is megnyerhettük volna az alapszakaszt, vagyis bosszantó a harmadik hely, nem felejthetjük el az első öt forduló rémálmát sem, onnan nézve meg remek siker...
- Igen, és az ott kezdődő folyamatot, egészében nézve nem lehet nem pozitívan értékelni. Tíz győzelmet arattunk zsinórban, aminek köszönhetően esélyünk maradt a legjobb helyezésre is. Azt persze tudom, hogy az utolsó meccsek nem úgy sikerültek, ahogy mindannyian szerettük volna, de ne csak az alapszakasz végére emlékezzünk - és ne feledjük, a bajnokságnak még nincs vége. Az én pozitív szemléletem szerint ha csak azon rágódunk, miért vesztettünk, benne is maradunk ebben a helyzetben. Tovább kell lépni, természetesen kijavítva a hibákat.
- Az utolsó három idegenbeli mérkőzésből egyet kellett volna megnyerni, reálisan a szombathelyit vagy sopronit, de ezeken a meccseken mintha nem az elvárható fegyelmmel, koncentrálással játszott volna a csapat. Az erre vonatkozó kritikákkal egyetértesz?
- Először is szögezzük le, hogy idegenben egyetlen könnyű meccsünk sem volt. Végjátékban nyertünk Nyíregyházán, Körmenden, Pécsett, Dombóváron, Debrecenben, de még a MAFC ellen is. Vagyis korábban is becsúszhatott volna egy zakó, ez egy ilyen bajnokság. Tagadhatatlan, és ez fáj igazán, hogy az a két csapat, amelynek a léte függött az adott meccstől, vagyis a Falco és a Sopron, nálunk jobban odatette magát azon a napon. Ez tény. A vereségek "minőségét" tehát joggal kifogásolják a szurkolók. A dolog pikantériája, s persze bosszantó, hogy hiába vertek meg minket, ők se mentek vele semmire.
- Van magyarázat arra, hogy jobban odateszi magát nálunk egy rivális, miközben nekünk is borzasztóan fontos lenne a győzelem?
- Maradjunk annyiban, amit már többször elmondtam: mi akkor vagyunk alkalmasak nagy feladatokra, ha csapatként, minden játékos, maximálisan koncentrálva teszi a dolgát. Ennek a mondatnak minden szava külön hangsúlyos és fontos. Amikor ez működött, bárkit megvertünk. Lélektani dolgokról, egyéni elemzésekről most nem beszélnék, a vezetőség felé írt beszámolómban benne vannak.
- De azért a szurkolók kíváncsiságát annyiban kielégíthetnéd, hogy például az irányító poszton játszók teljesítményéről mi a véleményed?
- A személyre szabott elemzéseket nem a nyilvánosság előtt szeretném megismertetni a játékosaimmal. Hogy mégse kerüljem meg a választ: nem vagyok elégedett az irányítókkal az utóbbi időszakban, és látom az összefüggést a teljesítményük és az eredmények között.
- Jelentheti-e mindez azt, hogy Wittmann Krisztián is szerepet kaphat a rájátszásban?
- Nincs kizárva. Az ő játéka persze függ az állapotától is, hiszen hosszú sérülés után kell utolérnie magát.
- Még egy "személyi ügy", ami itt a fórumon is gyakori téma a fehérvári szurkolók között: a Bódi Ferinek juttatott kevesebb játéklehetőség.
- Amikor idekerültem, egy gyorsabb centersorban gondolkoztam, melyben adott estben Góbi lett volna a statikusabb elem. Aztán a három igazi center, Bencze, Flowers és Góbi a legtöbb meccsen hozta magát, mindegyiküknek köszönhettünk győzelmeket, úgy éreztem, nincs ok mélyen belenyúlni a szerkezetbe. Lehet persze hosszabb távon gondolkodva kísérletezgetni, de azt azért tudni kell, ez a csapat nem kísérletezésre, hanem nyerésre lett összeválogatva.
- Hogy miben kell javulni, az néha kintről nézve is egyértelműnek tűnik, gondolom a szakember számára még inkább. Kérdés csak, mit lehet tenni a rájátszásig, illetve egyáltalán lehet-e nagy változásokat elérni?
- Gyakorolunk, gyakorolunk... Nem én mondom ki először, hogy ez nem egy védekező csapat, itt nyilván stabilizálni kellene a teljesítményt, hogy többször lássuk, amit például Pakson az első félidőben. Mert az Albacomp tud úgy is védekezni... Jó játékosaink vannak, az is régi mondókám, hogy célunk a minél több lábon állás, ne legyünk könnyen kiismerhetőek. Ami pedig most aktuális, hogy az önbizalom helyreállítása mellett frissítsünk is, mert egyértelmű, hogy miközben 1-4 után az összes meccsen görcsös győzelmi kényszerben játszottunk (és nyertünk), fejben alaposan elfáradtunk. Jöttek a hibák, a vereségek. Talán ez volt annak a 10-0-nak az ára. Most újra kellene kezdeni.
- De nem(csak) a bajnokságban, hiszen előbb jön a kupadöntő. Hogy lehetne jól kijönni belőle?
- A kupa arra jó, hogy pozitív élményeket szerezzünk. Tudom, hogy hivatalosan nem ez a legfontosabb állomása az idénynek, de ha egyszer négyes döntőben jutottunk, ne elemezgessük már, miért is vagyunk itt... Meg kell próbálni jó meccseket játszani, ha sikerélmény lesz, annak pozitív hatása lehet a play-offra is.
- Ahol jöhet a Kaposvár.
- Kiszámíthatatlan csapat, ez teszi veszélyessé. Kikaptunk náluk az alapszakaszban, azon a meccsen voltak betegeink és volt huszonnégy eladott labdánk, talán a legtöbb felesleges hibánk. Ha most máshogy lesz, nyerhetünk ott is. Nem lesz könnyű, de egy komoly terveket szövögető csapatnak ezen a körön túl kell lépnie. Ha hozzuk magunkat, meg tudjuk oldani.
