Megerősödött önbizalommal érkezett, jól kezdett - de hamarosan összezuhant a Körmend. s ez a ragyogóan játszó, kiváló teljesítményeket felmutató Albacomp érdeme. Ezúttal nem volt hullámvölgy, védekezésben és támadásban is remekelt a csapat.

Albacomp - Lami-Véd Körmend 99-75 (26-18, 25-15, 27-24, 21-18)

Albacomp: Nisavics 14, Spivey 25/6, Horváth Á. 4, Flowers 12, Bencze 19. Csere: Góbi 12, Kámán 11/9, Brolih 2, Bódi, Soós.
Körmend: Archie 13/3, Ferencz 5/3, Hunter 14, Vavra 13, Lopatka 22/3. Csere: Trummer 6/6, Mujanovics, Kutasi, Tóth G. 2, Szlávik.

Az előző mérkőzéseken rendre megbízhatóan teljesítő Vavra igazolta jó formáját, bátran játszott és kosaraival vezetéshez juttatta a Körmendet. Lopatka is betalált, szóval azt kaptuk a vendégektől, amit vártunk. Szerencsére  a mieinktől is, hiszen mindig volt válasz a vasiak kosaraira. Spivey és Bencze már ekkor rengeteg gondot okozott a nem túl acélosan védekező Sabáli-csapatnak, s ez a későbbiekben csak fokozódott... Ahogy Zé kosaraival átvettük a vezetést, s kezdett támadásban is elbizonytalanodni a Körmend, úgy lett egyre egyértelműbb, hogy az Albában többen is a legjobbjukat hozzák. A korábbi hullámvölgy után különösen a lepattanókat ellenállhatatlanul gyűjtögető Flowers villanásainak örülhettünk, aki mindkét palánk alatt kifejtette áldásos tevékenységét. A második, harmadik esélyekkel pedig rendre élt a centerek tekintetében mennyiségi és minőségi fölényt kiharcoló Alba.

Az első negyed nyolcpontos vezetését egészen kiváló második periódus követte. Ekkor védekezésben is maximálisan megvalósította Fodor Péter elképzeléseit a csapat, hiába keverte a kártyákat Sabáli Balázs is, nem tudott nyerő lapot húzni. Trummer ugyan bevágott két triplát, erre azonban ráfelelt Kámán Tomi a maga hármasaival, s a többi poszton is egyértelmű volt a hazai fölény. 15-2-es rohammal húztunk el a vendégektől. Hamar átállt zónára a Körmend, amit főleg a centereknek bejátszott labdákkal ziláltunk szét, de Spivey persze akkor se jött zavarba, ha egyedül kellett átkígyózni a védelmen. Az első félidő utolsó másodpercében épp ilyen kosárral tett pontot a remekül sikerült húsz perc végére.

Nagy minőségi változás nem következett be szünet után sem a Körmend játékában, sztárjaik inkább egyénileg próbálták megoldani a helyzetet, s bár Archie-tól (akit jól őrzött Horváéth Ákos vagy éppen Spivey) és Huntertől is láttunk szép dolgokat, ez kevés volt a felzárkózáshoz. Hiszen közbe Jay szinte lubickolt, a játékot élvezve passzolta meg a társakat vagy fejezte be akcióit, Nisavics is rendre jó megoldást választott, a centerek pedig brusztoltak és ipari mértékben szedték a lepattanókat. (A meccs végén e kategóriában 41-16-os, elképesztő fölény mutatkozott hazai oldalon.) Így aztán nem csoda, hogy a végére csak a szokásos, kellemes probléma maradt: el kellett volna érni a száz pontot. Ez ugyan - miközben mindkét edző pályára küldte összes cseréjét - nem jött össze, de ezen a meccsen minden más igen, semmi túlzás nincs a huszonnégy pontos különbségben. Nagyon jó Albacompot láttunk, amilyet mindig is szeretnénk - s ha az óhaj meghallgatásra talál, nem lehet probléma az alapszakasz végén.

Fodor Péter: "Így tudunk játszani, ha észnél vagyunk. A mérkőzés előtt azt gondoltam, legalább nyolcvan százalékot kell nyújtanunk tudásunkból ahhoz, hogy nyerjünk, azt hiszem, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez megvalósult."