Jól sikerült Fodor Péter fehérvári debütálása, hiszen a csapat, mintegy keretbe foglalva a mérkőzést, az első és az utolsó negyedben jól játszott, s bár "középen" szenvedett, megőrizte a tíz perc alatt felépített tetemes előnyt. 

Albacomp – Debreceni Vadkakasok 97-76 (32-12, 21-26, 18-27, 26-11)

Albacomp: Nisavics 8, Spivey 17/3, Horváth Á. 9, Flowers 21, Bencze 12. Csere: Góbi 15, Kámán 13/9, Bódi 2, Soós.
Debrecen: Fodor 12, Williams 30/18, Molnár 10/6, Andriukaitis 10, Bukva 3. Csere: Horvat 10/3, Swietonsky, Tóth G.

Bizakodtunk, hogy elkezd kikecmeregni a gödörből a csapat, de hogy kecmergés helyett azonnal szárnyalást kapunk, abban kevesen hittek. Pedig a légiós hatosfogatából ezúttal Powellt pihentető Vadkakasok ellen ez történt a meccs elején. Mintha csak az összes eddigi „kellemetlenségért” gyorsan elnézést szeretett volna kérni a társaság, minden igényt kielégítő védekezéssel és dobóteljesítménnyel nyolc perc alatt szétzilálta a vendégeket. Lerohanások, könnyű kosarak, centerposzton határozott fellépés, s persze Spivey villanásai jellemezték ezt a fergeteges szakaszt, Bukváék részéről pedig totális tanácstalanság.

Miközben Flowers és Bencze szedte a lepattanókat, ezzel megágyazva minden támadásnak, Rajko Toroman csak keresgélte nyerőemberét, de a második negyed közepéig hiába. Akkor aztán visszaesett a nagy iramot diktáló Alba, s ezzel párhuzamosan Williams személyében akadt végre eredményes debreceni a parketten. Kintről veszélyesebb volt a Debrecen, a félidő végén bevetett zónával védekezésben is nagyot lépett előre, így nem csoda, hogy huszonnégy pontos hátrányából kilencet lefaragott a szünetig.

Utána meg villámgyorsan újabb kilencet, ennyi pontot dobtak válasz nélkül Fodorék a harmadik negyed elején. Fodor persze immár nálunk is akad, s a debreceni irányító, Márton édesapja, Péter nem győzte higgadtságra inteni csapatát az aktuális időkérésben. Ekkor csak a továbbra is nagy számban leszedett lepattanók terén voltunk jobbak, szerencsére pontok tekintetében „felelgetős” kezdődött, vagyis nem tudott közelebb férkőzni a Vadkakasok. Pedig a Nisavics ellen ítélt technikai után komoly sanszuk volt rá a negyedik negyednek így is mindössze hatpontos hátrányból nekifutó vendégeknek.

Csakhogy az utolsó szakasz az elsőt idézte, eredményében legalábbis, hiszen ezt ismét fölényesen nyertük. A győzelem kulcsa, mint kiderült, Kámán Tamás kezében volt, aki a meccs korábbi szakaszában mintha túlságosan is görcsölt volna, most viszont, a debreceniek addig jól működő zónájával szemben nyerőemberré lépett elő. Három tripla zsinórban – ezekkel állt vissza az a különbség, ami még a nagyot harcoló Vadkakasok számára is reménytelenné tette a finist. Ráadásul centereik kipontozódtak a végére – bár tegyük hozzá, addig sem ők álltak jobban ezen a poszton. Góbi csereként játszott igen hasznosan, Flowers a meccs egyik legjobbja volt és Bencze is magabiztosan játszott Bukváékkal szemben.

Sokkal több jó egyéni teljesítmény akadt tehát az Albában – Spivey például klaszsikus tripla duplát ért el: 17 pont, 13 lepattanó, 10 assziszt. A vendégek csak néha nőttek fel legjobbjuk, Williams szintjére, s bár a meccs elején kapot megrendító pofonból talpra álltak, ez el is vitte energiájuk nagy részét. Fodor Péter fehérvári belépője jól sikerült, de a nagyja még hátra van az elvégzendő munkának.

Fodor Péter: Azt kértem a fiúktól, hogy gyors, egyszerű kosárlabdát játsszunk, senki ne akarja túlkombinálni a játékot. Ezt az elején tökéletesen megvalósították, de fizikailag meg is viselte a csapatot. A hullámvölgy ennek, valamint annak köszönhető, hogy a zóna elleni játékot nem volt elég időnk gyakorolni. Köszönöm szurkolóinknak, hogy ilyen előzmények után is a csapat mellett álltak, nagyon fontos volt és jól esett nekünk a buzdításuk. Ők is kellettek a győzelemhez.