Megerősödött önbizalommal érkezhetett Székesfehérvárra az Olaj, hiszen a harmadik mérkőzésen magabiztosan nyert. Eközben az Alba már nem hibázhatott - úgy tűnt, lélektanilag a vendégek vannak kedvező helyzetben. Csakhogy egy dolog a lélektan, és másik a lélek! Simiék lehengerlő játékkal zúzták szét az ellenfél önbizalmát, bizonyítva, hogy a playoff követelményeinek megfelelő hittel és akarattal rendelkeznek. Jó védekezés társult eredményes támadójátékkal - a meccs szinte egy félidő alatt eldőlt.

Albacomp - Szolnoki Olaj KK 88-67 (22-13, 30-18, 26-15, 10-21)

Albacomp: Simon 12, Hanga 25/12, Toya 6, Lee 16, Banks 15/3 Cs: Keller 5, Antal, Bódi 4, Farkas, Madár 2, Fodor 3/3. Edző: Szrecsko Szekulovics.
Szolnok: Fodor 9/3, Aleksic 11, Vesztergom 5/3, Barro 11, Báder 12 Cs: Szabó 6, Grebenár 2, Váradi 3, Cseh 3/3, Sonyák 3/3, Harazin, Rice 2. Edző: Pór Péter.

A szolnoki szurkolók ismét bíztak a csapatukban. Az alapszakaszban nem mindig voltak kibékülve a játékosok teljesítményével, de a negyeddöntő első három meccse alapján úgy érezték, összeállt az Olaj, és megszerezheti a továbbjutáshoz szükséges harmadik győzelmet is, már Fehérváron. Sokan jöttek, s talán még akkor sem aggódtak, amikor 7-0-val nyitott az Albacomp. Amelyet ellenben már-már temettek a hívei a szolnoki zakó után, mondván, a fáradtság lassan legyűri a kedvenceket.

Nagyon gyorsan kiderült, olyan koreográfia szerint alakul a mérkőzés, hogy a fáradtságnak nem lesz "ideje" hatni. Nagyon nagy lendületet vett az elején az Alba, védekezésben az eddigieknél sikeresebben akadályozva meg a szolnoki centerek labdához jutását, támadásban pedig igazán saját játékát játszva, gyors kosarakkal zilálva szét a vendégek sorait. Még így is szinte kizárólag a centeróriás, Barro tudott eredményes lenni szolnoki részről, míg nálunk Hanga mellett Banks is kintről köszönt be, Simon tanárian hozta helyzetbe a társakat, vagy maga oldotta meg a befejezést. Lee-től is a már várt, bátor egy-egyezéseket láttuk, de nem is volt gyenge pontja ekkor a csapatnak.

Az első negyed végére még tíz pont alá került a Szolnok, ám a második tulajdonképpen eldöntötte a meccset. Az alapszakaszban látot Alba-Olaj képei köszöntek vissza, egyre kevesebb volt a vállakozó kedv a vendégeknél, akik védekezésben is szétestek. Banks keményen megharcolt a labdákért, nem hagyta elnyomni magát a magasabb centerek között, és a társak is hatalmas vehemenciával támadtak meg minden passzt. Aki látta, aligha hitte volna, hogy két héten belül a hatodik, kőkemény tétmeccsét vívja a csapat, a lendület vitte előre a fiúkat.

Megérte meghajtani az első két negyedet, mert a második félidőben már bőven elég volt okosan tartani az eredményt. Aztán, amikor az Olaj hibázott, tovább növelni a különbséget. Hanga Ádám már-már flegma triplái zúzták szét végleg a hitehagyott ellenfelet, kegyelemdöfésként pedig a harmadik negyed végén Fodor Kristóf is beemelt egyet a sarokból... Harminc pont fölött volt a különbség a záró tíz perc előtt! Nyilvánvaló volt, hogy immár mindkét edző a vasárnapi ütközetre készülve tudja le a hátralévő penzumot, jöttek a fiatalok, közelebb zárkózott a Szolnok, de ennek semmi jelentősége nem volt. Az előző találkozó után kevesen gondolták, hogy az ajtót berúgva tér vissza a párharcba az Albacomp, de ez történt: hittek a fiúk a sikerben, és meg is szerezték.
A hit vasárnapig nem illanhat el.