A szezon legjobb védekezése, egyéni remeklések és igazi csapatmunka kellett hozzá, hogy elmondhassuk: az első meccs után még teljesen nyílt a továbbjutás kérdése az Európa-kupa negyeddöntőjében.
Albacomp - Dinamo Moszkva Region 83-73 (18-16, 30-21, 20-13, 15-23)
Albacomp: Nisavics 15/9, Spivey 21/6, Bódi 5/3, Younger 15/3, Góbi 16. Csere: Petrovics 4, Gáspár, Bencze 4, Behr 3/3.
Moszkva: Smith 13, Pegusin 6/6, Taylor, Kornegay 11, Morgunov 10. Csere: Gyemeskin 13/3, Buskevics 12/6, Dajneko, Tica 8.
Az hamar kiderült (nem mintha meglepő lett volna), hogy az az iram, amelyben a Moszkva játssza meccseit, nem említhető egy lapon a magyar bajnokik iramával. Ahogy reméltük, ezzel még nem lehetett meglepni az Albacompot, mert bár a nagy rohanás pontatlan dobásokat szült, védekezésben felvette a kesztyűt, és nem engedte kibontakozni vetélytársát a Farkas-csapat. Hogy a vendégek könnyedebb estére számítottak, az valószínű, elvégre eddig nem kaptak ki a kupában, ráadásul akkor sem vagyunk igazságtalanok, ha kijelentjük, kissé mintha lebecsülték volna ellenfelüket... Hamar rájöhettek, hogy ez hiba, hiszen Nisavics két triplájával megugrott az Alba, Gyemeskin beállásával érkezett meg az ember az oroszokhoz, aki válaszolni tudott a fehérvári pontokra.
Az első kisszünet után reménykedtünk, hogy kis előnyüket esetleg növelik a fiúk - de ami történt, az felülmúlta a legmerészebb elképzeléseket is. Miközben az oroszok mintha még mindig csak ismerkedtek volna a csarnokkal (hat büntetőt rontottak zsinórban!), a mieink éltek a lehetőséggel. Mi az, hogy! Bencze, Spivey, Góbi remekelt, a kivédekezett támadások után egyre magabiztosabbá vélt a csapat az ellenfél palánkja alatt is, hirtelenjében egy 16-0-ás részsikert ünnepelhettünk. A Dinamo ellen... Katasztrofális volt a helyzet a vendégek szempontjából, hiszen az összesítésben is jelentősnek tűnő hátrányba kerültek. S ha hirtelen nem tudták volna igazolni, miért is klasszisai ők a sportágnak, még nagyobb bajban lettek volna. De tudták... Karnegay, Pegusin és Buskevics a félidő hajrájában jól célzott, így "visszahozta" a meccset a vendég. Persze, előzetesen a tizenegy pontos előnyben is kevesen reménykedtünk.
Jól jellemzi a meccs tempóját, hogy Farkas Sándor kilenc játékosát forgatta az első húsz percben. Mindazonáltal a folytatásban is a szokásos kvartett húzta elsősorban a szekeret, Nisavics, Spivey és Góbi mellett a nem teljesen egészséges Younger is óriásit harcolt. Az orosz válogatott Morgunov hiába magasodott a mezőny fölé - ezt ezúttal csak a szó szoros értelmében jelenthettük ki, mert a nála alacsonyabb Younger, Góbi páros remekül védekezett rajta. Bódi triplát dobott, labdát szerzett, blokkolt - a harmadik negyedben ő is óriásit játszott. A néha már ingerült moszkvaiak ellen újra renekül pörgött a csapat, a záró negyed előtt visszaállt a mesébe illő, tizennyolc pontos különbség. És sokáig úgy tűnt, ez tartható is, ám a hatalmas iram megtette hatását: a végére elfáradtak a fiúk. Főleg a támadások bizonytalanságán lehetett ezt lemérni, de a hősies védekezés réseit is egyre gyakrabban találták meg az oroszok. Akik így is hússzal kevesebb pontot dobtak nekünk, mint a CSZKA-nak... A tízpontos győzelem önmagában igazi szenzáció, ragyogó eredmény - a továbbjutás szempontjábó pedig a legtöbb, amit mondhatunk, hogy maradt tétje a visszavágónak. Ami nagyon nagy szó.
Farkas Sándor: "Örülök, hogy végre egyszer az ellenfél edzője panaszkodik a nem eléggé koncentrált játékra... Mindig is azt szajkóztam, hogy ilyen odafigyelés, fegyelem kell védekezésben. Igazság szerint továbbra is irreális minket esélyesnek tekinteni a párharcban, de nálunk az előny, és azt elértük, hogy a visszavágón biztosan nem kezel le minket az ellenfél."
