
A második félidőt uralta, jobb egyéni teljesítményekkel megérdemelten nyert a Zalaegerszeg az Albacomp elleni elődöntőben. A másik ágon hiába vezetett az utolsó öt perc kezdetén tizennégy ponttal (!) a Sopron, a Falco hosszabbításban nyert és zsinórban harmadszor döntőzhet a kupában.
Albacomp - Zalakerámia-ZTE 72-80 (21-20, 22-23, 14-15, 15-22)
Albacomp: Simon 28/12, Toya 6, Radovics 13/6, Lee 15, Keller. Csere: Farkas 3, Hanga 2, Banks 3, Bódi 2, Fodor.
ZTE: Hinnant 12/6, Watson 10/3, Kámán 3/3, Wilson 11, Trepák 22/9. Csere: Tóth Á. 2, Timberlake 4, Baki 8/3, Gáspár 8/3.
A mérkőzés elején működött az Alba mostanában megszokott védekezése, de odafigyelt hátul a Zete is, egyedül a rendkívül motiváltan játszó Simon balázszal nem tudtak mit kezdeni Hinnanték. Mi meg Trepákkal, aki kihasználta, hogy a fehérvári centerek részben rutintalanabbak nála, részben nem teljes értékűek. Az első félidő ezzel együtt kiegyenlített játékot hozott, érdekesség képpen megállapíthattuk, hogy a kulcsemberek közül nálunk a sérüléssel bajlódó Hanga valamint Banks jóval halványabb a megszokottnál, míg odaát az amerikai sztárpáros nem villogott.
Éppen az döntött a második félidőben, hogy Hinnant magára talált, jól hozta elyzetbe társait és fontos pillanatokban pontokat szerzett. Ez utóbbi, mármint a pontszerző ember ellenben hiánycikk volt az Albában, palánk alatt gyakorlatilag súlytalanul játszottuk végig a meccset, és a mezőnyemberek is elbizonytalanodtak ennek következtében. A bizonytalanság pedig végzetes egy olyan hihetetlenül magabiztos csapattal szemben, mint az idei Zete: ha nem is villogtak a vendégek, de pontodan ráéreztek, mikor fordíthatják a maguk javára a meccset. Náluk mindig akadt, aki döntő szituációban nem hibázott, így megérdemelten nyertek és készülhetnek a döntőre.
Falco-Szova KC - Soproni KC 104-99 (16-21, 26-18, 19-25, 27-24, 16-11) h.u.
Falco: Kálmán 8, Frazier 36/24, Pankár 5/3, Kazlauskas 14/12, Dies 13. Csere: Wilson 20/6, Horti, Borszéki 8/6, Hajmásy.
Sopron: Richardson 10/6, Brooks 26/15, Molnár A. 8, Szabó Zs. 14/9, Knight 29. Csere: Couisnard 4, Pojbics 8/6, Gombás.
Ez aztán igazi adok-kapok volt, ahogy arra a két csapat hagyományos stílusa alapján számítani is lehetett. Az ember csak kapkodta a fejét: jó szombathelyi kezdés után Brooks varázslataival már a Sopronnál volt az előny, hogy aztán a távolról majdnem tévedhetetlen Frazier vezérletével már a Falco fordítson és tűnjön magabiztosabbnak. Erre szünet után olyan rohamba kezdett a palánk alatt nagyszerűen játszó Knight vezette Meszlényi-csapat, hogy döbbenten hallgatott el az előnyben roppant hangos szombathelyi tábor. Hát még, amikor a tanácstalannak tűnő vasiak az utolsó öt perc előtt már tizennégy pontos hátrányban voltak...! Szabó Zsolt triplákkal üzent egykori nevelőklubjának, melynek szurkolói ma már inkább gyalázzák őt, és úgy tűnt, meglepetés születhet a második elődöntőben. A Falco, más választása nem lévén, futó- és dobóversenyt hirdetett, a Sopron pedig belement, és ez lett a veszte, mert nem tudta megtartani a labdát. A végére belelendülő Wilson és Dies visszahozta a Szombathelyt, a hosszabbításban pedig nem tudott újítani a nagy lehetőség kapujában megtorpanó Sopron, Sajnálhatják, mert ilyen vezetésről, ennyi idő alatt ők bukták el történetük első kupadöntőjének lehetőségét...
A szombati programban így 13.30-tól Albacomp-Sopron bronzmeccset rendeznek, a döntőben pedig, 16 órától a Zalaegerszeg és a Falco találkozik.