
Nem nagyon lehet vitatkozni a szezonbéli eredményekkel: az Albacomp jelenleg jobb csapat a Kecskemétnél. Háromból háromszor vertük ellenfelünket, s ha igaz, hogy kétmeccses párharcban pláne érvényesül a nagyobb tudás, elvileg nem is kell aggódnunk a kupavisszavágó előtt. De a kosárlabda sem ilyen egyszerű játék: szükség lesz a fegyelemre és jó teljesítményre, hogy bejussunk a négyes döntőbe, és ezzel válaszoljunk a Kecskemét, szokása szerint "frappáns" nyilatkozatokkal tüntető vezetőedzőjének.
Sztojan Ivkovics szívéről tényleg nagy kő gördülhetett le, amikor csapata kaposvári győzelmével szinte biztossá vált, hogy a Kecskemét bejut a bajnokságban a legjobb nyolc közé. Épeszű ember nem nagyon gondolhatta ezt minimális célnál többnek, hiszen keretükben nem kevés légiós, magyar válogatottak találhatók, edzőjük pedig a magát előszeretettel a szakma krémjéhez soroló mester. Ehhez képest Ivkovics "történelmi sikernek" értékelte, hogy playoffba jutottak, ami azért is megmosolyogtató, mert még sokan emlékeznek rá, ez a csapat (ja, persze, a jogelőd) Magyar Kupát nyert, nem éppen régen: négy éve. És a bajnokságban sem a rájátszásba jutás a legjobb eredménye.
De tudjuk be a mester túlzását a megkönnybebülésnek, mert bizony a gyengécske szerepléssel tényleg közel került csapata a szégyenhez, hogy zsinórban harmadszor is lemaradjon a playoffról, ez pedig könnyen Ivkovics állásába kerülhetett volna. De ki tudja, a felszabaduló Kecskemét talán most előrukkol valami acélos teljesítménnyel, ami, állományát tekintve elvárható lett volna tőle már eddig is...
(Nem ez volt amúgy a vezetőedző egyetlen érdekes nyilatkozata, a bb1.hu portálon Nagy Gábort nevezte az Albacomp legjobb védőjének, ki tudja, talán a régi szép idők emlékére, amikor még soproni játékosként fontosabbnak tartotta a fehérvári elnök megfegyelmezését, mint csapata után baktatni az öltözőbe, egy VOK-ban játszott bajnoki szünetében.)
Ha a kecskemétiek valóban szárnyakat kapnak, nyílt meccs kerekedhet, de a mieinknek mindenképpen úgy kell készülniük, hogy az idegenben megszerzett hárompontos előnyt megvédik. Itthon jogos elvárás a győzelem, ha a mostanában látott egységes csapatjátékot nyújtják Simonék, tovább is juthatnak. A kulcs alighanem a figyelem lesz, nem altathatja el az éberséget, hogy a három eddigi Kecskemét elleni találkozón összesen több mint negyven ponttal volt jobb az Alba. Ezúttal a döntőbe jutás a lényeg, nem a különbség, persze senki nem bánná, ha a következő, újabb feladatok előtt önbizalom növelő győzelmet aratna a Szekulovics-csapat.
Amelyet elég régen láthatott itthon a közönség, éppen ezért reméljük, sokan jönnek szurkolni a fiúknak - annál is inkább, mert erre játékukkal bőven rászolgáltak eddig. Fontos találkozó lesz a kupavisszavágó, hiszen elérhető közelségbe hozhat egy megnyerhető trófeát. A csapatban mindenki harcra kész, a két balszerencsés, egypontos bajnoki vereség után sem tört meg a harci szellem. Banks "visszaépítése" tovább folyik, remélhetőleg centerjátékunk hatékonysága ezzel párhuzamosan nőni fog - az első mérkőzésen olykor zavart okoztak Csorvásiék. Mezőnyben egyértelműen jobb volt az Alba, s ha a védekezés is marad a látott szinten, sikerülhet szerte foszlatni a kecskeméti reményeket. Az biztos, Wittmannék távoli kísérleteire változatlanul érdemes odafigyelni.
Arról nincs hír, a vendégek edzője ezúttal a szakvezetésen, klubvezetésen kivül esetleg a városvezetést is bevonta-e a tréningekbe, de a módszer eddigi hatékonysága alapján akár bizakodhatunk is benne.