Tízpontos előnnyel utazunk Paksra, a kupavisszavágóra, ami alapvetően jó: a korábban sokszor elátkozott szoros vereség miatt sem kellene szomorkodnunk. Ugyanakkor kosárlabdában nem lehet az előny minmális megőrzésére játszani, mint egy jó foci-visszavágón, hiszen hamar padlóra kerülhet, aki meccs közben számolgat. A bajnoki címvédő bukdácsol mostanában, változásokon esett át az első meccs óta is - nem kellene segítő kezet nyújtani neki.

Banks "papa" sérülés miatt szünetben befejezte a Pécs elleni bajnokit, és ez nem jó jel, ha arra gondolunk, hogy az ASE elleni nyolcaddöntő első meccsén az ő extrája kellett az elfogadható különbségű győzelemhez... A paksiak palánk alatti szekciója különben is erős, pláne ha Gulyást is hosszabban bevethetik, de hét közben újabb játékossal bővítették a keretet, a Dombóváron helyenként négyest játszó és utóbbi időben ponterő tekintetében már fehérvári önmagát idéző Tory Walkerrel. A mindig mosolygós amerikai a Paks felvevőpiacává degradált megyei riválistól érkezik tehát - nincs olyan légiós az ASE keretében, aki ne Dombóváron kezdett volna az előző vagy idei szezonban... Az anyagilag erősebb tolnai "nagytestvér" játákospolitikája persze legyen az ő dolguk, minket csak annyiban érdekel, mennyivel erősödtek általa?

A kérdés még megválaszolhatatlan, de mindenképpen nehéz dolguk lesz Simiéknek, hiszen Pakson nyerni soha nem volt egyszerű. Még szerencse, hogy ezúttal ki is lehet kapni - maximum kilenccel... De, ahogy szó volt róla, ez nem lehet cél, az ellenfél korai elbizonytalanítása annál inkább. Nincs rend mostanában a paksi fejekben, sorozatos vereségek, edzőváltás (immár Horváth Imre irányítja az első meccsen még Dzunics vezette csapatot) bizonyítja, határozott fellépéssel megakadályozhatjuk, hogy ellenünk kezdjenek el kikászálódni a gödörből. Azt senki nem vitatja, hogy benne van a potenciál a bajnokban, éppen ezért még a tízpontos előny birtokában sem jelentenénk ki, hogy mi vagyunk az esélyesebbek a továbbjutásra. De tény, hogy eddig szinte mindenhol, idegenben is képes volt szoros meccseket játszani az Albacomp, az ezt eredményező koncentrálásra, fegyelmezettségre és harcosságra kell építeni reményeinket.

Meg persze arra, hogy a triplákat jobban dobjuk, mint a Pécs ellen, mert a palánk alatt sűrűn védekező Pakssal szemben ez roppant fontos (Banks egymaga ötöt süllyeszett el az első meccsen). Általában a dobószázalék és a lepettanók lehetnek meghatározók, s persze az is, meddig tudja fárasztani, a különbséget az első meccshez képest szinten tartva elbizonytalanítani ellenfelét az Alba. Nagy csata lesz, mert bár még "csak" a nyolc közé jutás a tét a második számú hazai sorozatban, mindkét csapat számára a következő heteket meghatározó hangulati alap lehet a továbbjutás.
Az eredményeket tekintve mi jó szériában vagyunk, a Paks rosszban - ezt kellene még prolongálni. A távolabbi reményekről pedig annyit, hogy az ASÉ-nél sokkal nehezebb ellenfelet a későbbiekben sem kaphatnánk a kupában...