Volt már olyan mérkőzése az Albacompnak ebben a szezonban, amikor az utolsó percek ellenállhatatlan rohamával vívta ki a győzelmet, most sikerült megismételni. De az ellenfél ezúttal nem a táblázat hátsó régiójából érkezett, sőt, az egyik legnagyobb rivális volt. Ez teszi duplán értékessé azt a küzdőszellemet és ellentmondást nem tűrő akaratot, amellyel nem engedték át Radovicsék a győzelmet a Pécsnek.

Albacomp - Pécsi VSK-PannonPower  90-76 (24-18, 20-18, 21-21, 25-19)

Albacomp: Simon 12/3, Doyne 6, Radovic 27/9, Bell 22/21, Morrison 18.  Csere: Hanga 4, Góbi, Soós 1, Keller. Edző: Peresztegi-Nagy Ákos.
PVSK:  Kelley 16/6, Wittmann 13/3, , Dénes 8/6 Grebenár, Bencze 10. Csere: Czigler, Alekszics 4, Kapov 14/9, Tóth N. 11/6, Hosszú. Edző: Sztojan Ivkovics.

Miután Sztojan Ivkovics a mérkőzés beharangozóiban elmesélte az Albacomp anyagi hátterét, játékospolitikáját, a két csapat költségvetési tételeinek felhasználása közötti különbséget, viccesen a Pécs fiókcsapatának titulálva a fehérváriakat - a meccs első perceiben világossá vált, hogy az ellenféllel nemcsak a verbális üzengetés szintjén foglalkozott, csapatát is felkészítette belőle. Igaz, Wittmann Krisztiánnak aligha kellett bemutatnia az Albát, a csarnokot és a körülményeket, s a Fehérváron nevelkedett hátvéd örömmel üdvözölte az ismerős gyűrűket... Ő és Kelley is gyorsaságát kamatoztatva robogott és szerzett pontokat az elején, amikor a Pécs még vezetett is, bár sosem maradt válasz nélkül egyetlen vendégpont sem. Sőt, amikor az Albacomp a Peresztegi-Nagy Ákos által megálmodott fegyelmezett csapatvédekezéssel reménytelenné tette az ebben a játékelemben jobbnak hitt PVSK dolgát, a mieink bizonyíthatták, hogy sebességben és támadópotenciálban nemcsak a tabella alapján állnak jobban vendégüknél. Robogott az Alba, főleg Radovics volt elképesztő, de végre Doyne-tól is láthattuk a védhetetlen betöréseket, melyekből pontot szerzett vagy kiszolgálta a többieket. Bell pedig az első negyedben felvette a fonalat a triplavonalon kívül, s a meccs végéig le sem tette...

Annál persze masszívabb, erősebb csapat az Ivkovics-gárda, hogy megroggyanjon egy rosszabbul sikerült negyedtől. Bár Kelley-t szinte teljesen levette a pályáról az Alba védekezése, Wittmann tartotta a frontot, és a bemutatásnál vele ellentétben nem tapssal fogadott Bencze Zoltán is bizonyította, dolgozik benne a pluszmotiváció egykori kenyéradója ellen. Palánk alatt annak ellenére kiegyenlített volt a küzdelem, hogy a vendégeknél Czigler és Grebenár is veszélytelen volt a gyűrűre - Morrison ugyanis szintén nem villogott. Ekkor még... Igaz, faultproblémák miatt a tervezettnél alighanem hamarabb kellett őt és Góbi Ricsit cserélgetni kezdeni. Radovicsot ellenben csak azért cserélte le a fehérváriak mesetre, mert elképesztő mutatóinak (14 perc, 16 pont...) köszönhetően megnyugtató volt az Albacomp előnye. Amikor egykosárnyira felzárkózott a Pécs (24-22, 27-25) a negyed közepén, mindig volt, aki továbblökte a hazaiak szekerét, így bár egy-egy kósza triplával, főként Kapov révén nem szakadt le az ellenfél, a szünetbeli nyolcpontos előny abszolút megfelelt a játék képének.

Persze Sopronban is ilyen hátrányban volt hat nappal korábban a PVSK húsz perc után, aztán a harmadik negyedben szinte megfojtotta vendéglátóját... De az Albacomp keményebb és harcosabb volt az akkori Sopronnál, fordulás után sem hagyta, hogy feléledjenek a vendégremények. Pedig Doyne egy rossz mozdulatnál újra érezte korábbi sérülését, és már nem tért vissza a parkettre, vagyis érzékeny veszteséget szenvedett a csapat. A többiek ellenben tették a dolgukat, a nagyot javuló Morrison tekintélyteremtő zsákolásokkal demoralizálta az ellenfelet, Bell folytatta a triplagyártást, ami a palánk alá behúzódó és ott rettentő agresszív Péccsel szemben nyerő taktika volt. Így nem felzárkózott, hanem tízen kívülre került a látogató - de egy-egy klasszisa mindig visszacsalta látótávolságon belülre. Jellemző volt a negyed legvége: Radovics emberről dobott, bravúros tripláján még ki sem tombolta magát a lelátó, amikor a negyedből még hátralévő pár másodperc alatt Kapov is vágott egy hármast. A nyolcpontos félidei előnyből azonban így sem adott le az Albacomp, vagyis egyértelműen bravúros, a játék addigi képéből nem következő teljesítményre lett volna szüksége a Pécsnek, hogy ne szakadjon meg veretlenségi sorozata.

Megszakadt, bár akadt pillanata az utolsó játékrésznek, amikor felrémlett előttük is az esély. Ugyan remekül kezdte ezt a szakaszt is a Simon Balázs által dirigált házigazda, ismét tíz pont fölé tornázta a különbséget, de plusz tizenháromnál egy pécsi tripla, majd Simi sarokból elengedett válaszkísérletének rövidsége mintha jelt adott volna a Pécsnek... Az Alba egy rövid periódusban nem az addig látott okos támadójátékot, inkább az egyéni betöréseket erőltette, esélytelenül, a pécsiek pedig egy 8-0-ás rohammal, Kelley és Tóth triplájával hirtelen a bravúr közelébe kerültek (74-72). Ekkor még több mint három perc volt hátra, bármi lehetett volna - hittük mi, a nézőtéren. A csapat azonban tökéletes koncentrációval parancsolt megálljt a vendégek felzárkózásának. Kelley elrontott egy dobást - több dobása pedig nem volt a Pécsnek. Megint Bell, megint Radovics, megint Morrison - és a végén az addig hat gólpasszt kiosztó, egy-egyben megállíthatatlan Hanga is dobott két rendkívül fontos kosarat. Az utolsó percek az előzmények után hihetetlen módon szinte gálává változtak, 16-2-vel döntötte le a pécsi falat az Alba, Hanga zsákolása már nagyobb előnyt jelentett, mint amennyivel Pécsett kikaptunk... Dénes időntúli büntetői ugyan ebben az összevetésben visszahozták a meccsnullt, de ez lehetett a vendégek egyetlen öröme, már ha éreztek bármi ilyesmit.

Nagy rangadót nyert meg az Alba, újra bizonyítva, hogy érvényesíteni tudja erős riválissal szemben is fölényét, megvédve a hazai veretlenséget. Ez szinte elengedhetetlen feltétele az alapszakasz megnyerésének, ami - bárhogy "szerénykedik" Ivkovics - nyilván célja a Pécsnek is. Nem is esélytelen rá a baranyai alakulat, mert erős csapat, de az Alba erősebb, s ha az - ennél azért nehezebbnek nem ígérkező - hazai meccseit a továbbiakban is hozza, elérheti célját. A tudás, a szív és az ész is megvan hozzá - láthattuk a Pécs ellen.

Peresztegi-Nagy Ákos: "Ezért szép játék a kosárlabda: megtörténhet, hogy a fiókcsapat legyőzi az első együttest."