Csak egyetlen negyedben, a másodikban ingott meg csapatunk, egyébként kontrollálta az NHSZ-Szolnoki Olajbányász elleni elődöntő első mérkőzését, amelyet meg is nyertünk 92–83-ra.
ARCONIC-ALBA FEHÉRVÁR–NHSZ-SZOLNOKI OLAJBÁNYÁSZ 92–83
(20-14, 27-35, 25-17, 20-17)
Székesfehérvár, 2000 néző. V: Benczur, Kapitány, Farkas G.
ALBA: Chambers 19/6, Kass 3/3, Barnett 6, Philmore 7/3, Dickey 15.
Csere: Vojvoda 25/3, Balogh M. 2, Roberts 15/9, Takács Milán.
Edző: Alejandro Zubillaga.
SZOLNOK : SZ. Jovanovics 16/6, Eads 6, Lukács N. 12/6, D. Thomas 8, Wiggins 18.
Csere: Rudner 3/3, Pallai 8/6, Pongó Máté 6/6, Révész, A. Durham 6/3.
Edző: Oliver Vidin
Kipontozódott: D. Thomas (34.), Chambers (40.)
Az egyik fél három győzelméig tartó párharc állása: 1-0 az Arconic-Alba Fehérvár javára
Számtalan nagy csatát vívtunk meg a múltban a Tisza-partiak ellen, és persze a mostani sem ígérkezett könnyű menetnek. Amióta szerb Oliver Vidin átvette februárban az Olaj irányítását, tízből kilenc meccsüket megnyerték a szolnokiak, közte a Magyar Kupa döntőjét. Persze a mi alapszakasz második helyünket és a kiegyensúlyozott teljesítményünket sem a véletlen szülte ebben az idényben, és a pályaelőny is döntő faktor lehet ebben a párharcban.
Remek hangulat uralkodott a fehérbe öltözött Alba Regia Sportcsarnokban, amely az első negyed után csak fokozódott. Siyani Chambers két büntetővel szerezte az első pontokat, de sokáig egyik fél sem tudta ráerőltetni az akaratát a másikra, látszott, nagyon felkészültek a csapatok egymásból, a védekezés mindkét oldalon kemény volt és jól működött. Kass Balázs triplájára korábbi csapattársa, Lukács Norbert hasonlóval felelt. Az Olaj először a 7. percben vezetett, ekkor egy másik fiatal, Pallai Tamás talált be távolról (11–14). A negyed utolsó három percét viszont egy 9 – 0-s rohanással zártuk, természetesen Vojvoda Dávid lépett elő, egymaga hét pontot szerzett, végül 20–14-re nyertük a nyitó periódust.
Egyáltalán nem volt benne a levegőben ekkor, ami a folytatásban történt, a Szolnok nagyon megtalálta a dobóformáját és a nagyszünetig megfordította mérkőzést, mégpedig úgy, hogy 35 pontot szerzett, távolról elképesztően hatékonyan célzott, hatból öt tripla beesett. Bár Anthony Roberts kezdte meg a hármasok gyártását, ezután sorrendben Rudner Gábor, Pallai Tamás és Durham is betalált messziről és máris egyenlő volt az állás (23–23). Innentől többnyire az Olaj vezetett, mi szorosan üldöztük, sajnos a védekezésben nem remekeltünk, de Vojvoda és Roberts is többször villant a támadó oldalon, így sikerült a lépést tartani, de a nagyszünetre a vendégek mehettek előnnyel (47–49).
Abban bíztunk, hogy a szokásos remek harmadik negyedbeli teljesítmény ezúttal sem marad el, és nem is kellett csalatkozni. Chambers is aktivizálta magát, viszont nehezen bírtunk a vendégek a centerével, Wigginsszel, aki talán az ellenfél legjobbja volt ezen meccsen. Chambers közelijével és James Dickey zsákolásával sikerült hat ponttal meglépni, a 26. percben Roberts hárompontosa után már hét volt ide (66–59). Ezt egy kisebb lefagyás követte, öt pontot szerzett sorozatban a Szolnok, de visszavenni nem tudta a vezetést, mert Dickey megint jól dolgozott az ellenfél palánkja alatt. A harmadik negyed hajrájában már nem tudott érdemben közelebb lopózni az Olaj, de még nem volt megnyugtató az előnyünk (72–66).
Egy kicsit akadozott a támadójátékunk az utolsó tíz perc elején, de a védekezésünk rendben volt, az Olaj sem tudta elkapni a ritmust. Ugyan kétszer is feljöttek két pontra a vendégek, nálunk is mindig akadt valaki, aki betalált, a vállára vette a csapatot, a saját palánkunk alatt pedig Barnették úgy osztották a sapkákat, mintha tél lenne. Szépen, lassan sikerült elhúzni, a hajrának kilenc pontos előnnyel mentünk neki, és bár akadt még egy-egy buta hiba, az Olaj nem tudott élni a végjáték káoszában a lehetőségeivel, sikerült jól menedzselni az utolsó percet is és hét pontos sikert arattunk, 1–0-ra vezetünk a párharcban.
Folytatás kedden, Szolnokon.
MESTERMÉRLEG:
Alejandro Zubillaga: – Gondoltuk, hogy egy nagyon nehéz és kemény mérkőzés lesz egy olyan csapat ellen, amely támadásban és védekezésben nagyszerűen szervezi a játékot. Az első félidőben komoly problémáink voltak alsó poszton, illetve küzdöttünk a faultokkal. A harmadik negyedben feljavult a védekezésünk, sokkal jobban játszottunk és nagyobb nyomást helyeztünk az ellenfélre. Van néhány dolog, amiben fejlődnie kell a csapatnak, de nagyon boldog és büszke vagyok a srácaimra. Bízom abban, hogy Szolnokon is sikerül nyerni, de nyugodtnak kell maradni, és élvezni az elődöntő hangulatát, illetve a mérkőzést, mert akkor ismét győzhetünk, az biztos hogy kőkemény összecsapás vár ránk.
Oliver Vidin: – Nehéz úgy mérkőzés nyerni, hogy kilenc büntetőt kihagysz, ráadásul a faultok száma is magas volt, és fontos pillanatokban hagytunk ki ziccereket. Az első félidőben jobban játszottunk, és jobb csapatnak bizonyultunk a pályán, míg a második félidőben az Alba teljesített jobban. Mi ennél tudunk jobban is játszani, nagyon remélem, hogy ezt meg is tudjuk mutatni hazai pályán.
Siyani Chambers: - Köszönöm a szurkolóknak hogy megteremtették ezt a nagyszerű hangulatot, reméljük, hogy a következő mérkőzésen is segítenek majd bennünket. Nagyon kemény összecsapás volt, büszke vagyok mindent csapattársamra, mert védekezésben nagyszerű teljesítmény nyújtottak. Támadásban ugyanúgy a labdát járatnunk kell tovább, nyertünk egy csatát egy nullára vezetünk, így kell folytatnunk a sorozatot.
Lukács Norbert: - Nehéz mit mondani, mert úgy érzem végig pariban voltunk, az első félidőben még vezettünk is. A szünet után jobban alakult a Fehérvár számára a találkozó, egy kicsit el tudtak lépni, de véleményem szerint első meccsnek nem volt rossz idegenben. Tanulunk a hibáinkból, és mindenképpen az a célunk, hogy legközelebb nyerjünk.